Életem a Man-szigettől Skóciáig

Lassan teljesen kiteszi az éltem a munka. Viszont gyorsan telnek a napok. Bemegyünk egy házba, kijövünk, utazunk, és kezdjük elölről, na persze takarítunk is:))) Szombaton is bementem most dolgozni, hogy Nórinak segítsek, mert így nem kell neki vasárnap is mennie.

Sziszkó szokott néha összejöveteleket szervezni, a legutolsó épp tegnap volt, pénteken. Magyar találkozót szervezett, és nagy meglepetésemre sokan eljöttek. Összességében volt ott vagy 40 ember minimum, de persze cserélődtek is közben. Én elsősorban a rég nem látott ismerősökkel beszélgettem inkább, ittam két cider-t, na meg idegeskedtem is kicsit, mert a telefonom otthon maradt, a főnökömék, meg épp útban voltak oda, és féltem, hogy hívnának, de szerencsére nagynehezen sikerült Barni segítségével utolérnem őket. Az este folyamán Beával, és Erikával beszélgettem főleg. Bea a nővér ismerősöm idekint, aki lassan az orvosom is lesz, mert mindig őt hívom, ha bajom lenne:) Erika pedig a volt munkahelyemen babysitterkedik a családnál, és azt hiszem a tegnapi este folyamán egészen jóba lettünk. :))

Volt pár ember, aki odajött ismerkedni, de inkább csak a furák találtak meg, hozzájuk meg nem sok türelmem volt:)))

Viszont sajnos negyed 12-re már itthon voltam, mert másnap ugye kellett dolgozni menjek. Csakhogy kivételesen teljesen más helyre kellett utazzak, átszállással. Úgyhogy itthon még 40 percet a térkép kibogarászásával, és lerajzolásával töltöttem, de ismét nem nyugalomban, mert tartottam tőle, hogy reggel fáradtan, sötétben nem biztos, hogy odatalálok. Hajnal 1 körülig próbáltam elaludni, de nem sikerült, mert valaki ordítozni kezdett az utcán. Egyedül voltam itthon, mert a fiúk maradtak még a partin. Később discoba is mentek, bár 2kor mikor már elbóbiskoltam, haza értek, fel is ébredtem. Barnika kicsit pityókásan érkezett, majd reggel is mélyen aludt még mikor elindultam. Hajnal 6-kor már a buszmegállóban kellett álljak. Bár mondtam neki, hogy ha eltévednék fel fogom hívni. Aztán igyekeztem pozitív lenni, és figyelni. Folyamatosan néztem térképen, hogy éppen hol tartok, és az átszállás simán ment. Egy hölgyet kértem meg mutassa meg, hogy a másik buszmegálló, és szerencsére ő is odament. Majd mikor már kimentünk Glasgowból, és lementünk a térképemről, már csak az általam rajzolt térkép vezethetett volna tovább, csakhogy annyira sötét volt, hogy semmit sem lehetett látni még. Így figyeltem az időt, mert azt tudtam, hogy 7:22-kor kellene leszálljak, de aztán hirtelen odamentem egy 35 körüli srácoz, hogy segítsen nekem. Mondta szép kis térképet rajzoltam, és természetesen tud segíteni, mert 7 napból 7-et dolgozik a postán, és naponta utazik ide Glasgowból. Nah azért ez sem lehet semmi...

Úgyhogy végül ugyan fáradtan, de szerencsésen megérkeztem. Majd volt egy egészen jó munkanapom, nyugodtan eltakarítgattunk, időben végeztünk mindenhol, és jót beszélgettünk Nórival.

Egész nap a fiúk itthon másnaposkodtak, majd rendeltek pizzát, mire hazaértem:)))

A hotelből küldték az utolsó fizetési papíromat, amin rajta van, hogy az elmaradt adómat visszautalták, azért kaptam olyan sok fizut, aminek persze örültem :) Emellé küldték még a munkahelyi irataimat is, mostmár ezekkel is rendelkezem:)

Viszont itt Andinál az új helyen csak 4 órába vagyok bejelentve, és eddig nagyon úgy tűnik, hogy nem nagyon kell utánam semmit sem fizetni, ami elég jól hangzik, ugyanis így tőlem sem lesz levonva semmi. :))