Életem a Man-szigettől Skóciáig

 Tegnap reggel kimentem a buszmegállóba, és eldöntöttem, hogy csak a 18-as buszra fogok felszállni. A többi is jó lenne, csak azokkal a városközpontban át kell szálljak, a 18-as visz a legközelebb a munkahelyhez. Mindezt azért találtam ki, mert most nincs bérletem pár napig, és nem akartam két jegyet venni a buszokon. Viszont mivel elég fagyos volt a reggel, valahogy úgy alakult, hogy mindenféle busz jött, csak amit vártam, az nem. Majd fél óra fagyoskodás után egyszercsak megjelent, de mivel teli volt, nem állt meg:) Utána 5 perccel viszont jött egy másik is, ami kénytelen volt megállni, mert volt leszálló. Viszont előre láttam, hogy késni fogok. Írtam is a főnöknek egy üzenetet, hogy nehogy bajom legyen ebből. Aztán mikor beértem kiderült, hogy más is késett, és még ráadásul a kártyák sem működnek, amivel a szobákat ki lehetne nyitni, úgyhogy ott is vártam még fél órát. Háromnegyed 10-kor végre el tudtam kezdeni dolgozni, 9 helyett, viszont mivel 18 szobát adtak, láttam, hogy úgyis végzek időre. Agneiszka pedig nagyon rohanhatott valahova, mert 2-kor megjelent, hogy ő végzett, úgyhogy most segít nekem. Így én is végeztem egy órával hamarabb....már megint.

Bérletet azért nem vettem most még, mert itt nem úgy van, mint Pesten, hogy amikor megveszem onnantól érvényes 4 hétig, és bármikor megvehetem, hanem mindig vasárnaptól számítva érvényes 4 hétig, de előtte csütörtökön is megvehető már, akkor nyer vele az ember pár napot, viszont ha hét elején veszi meg,akkor meg veszít. Úgyhogy most direkt megvárom a csütörtököt, hátha így legalább a legközelebbi bérletvásárlás fizetés utánra esik majd.

Nem tudom mitől, talán, hogy leesett a hó, és hidegebb a levegő, de a torkom szépen piros lett tegnap reggelre, úgyhogy a nap végére szépen lassan elment a hangom. Az utolsó szobákba már alig tudtam bekiabálni, hogy "housekeeping". Egy nap annyiszor mondom ezt el, ahány szobát meg kell csináljak, úgyhogy nem is akarom tudni, hogy a napi 18-25 szobával hányszor is mondtam el ezt a szót a lassan 3 hónap alatt:)))

Ma szabadnapom volt szerencsére, viszont egész nap feküdtem, és filmet néztem, angolul elsősorban. Próbálom leküzdeni ezt a meghűlést, mert még valahogy ezt a hátralévő 2 hetet ki kell bírjam, aztán jöhet az egy hét pihi:) Barni este meglepett, nem számítottam rá. Hozott citromot, mandarint, és kamilla teát is:) Na meg valami furcsaságot. Azt mondták neki a skótok, hogy ez jó nátha ellen. Egy kis üveg, amiben sötét színű lekvárnak kinéző szotyi illatú marhaleves sűrítmény található. Hát mondtam, hogy ezt nem merem bevállalni, nehogy rögtön visszajöjjön....:))))Barni ivott egy pohárral belőle, fel kell hígítani forró vízzel ugyanis, egy kortyot ittam én is belőle, de több nem kellett. Ilyen erős marhaleves aromájú ital volt:) Hát érdekes:))

Kaptam Barnitól valamelyik nap egy kis térképet, mert mindig is szerettem volna, sokszor jó ha van az embernél:) Emellett talált egy könyvet, ami az angolokat tanítja a magyar nyelvre. El sem tudom képzelni ki akarna magyarul tanulni itt, de ettől függetlenül számunkra legalább érdekes a könyv. Hozzáteszem, hogy nézegetve, nem vagyok benne biztos, hogy bárki is megtanulna belőle magyarul, de nagyon kíváncsi lennék, hogy igazam van-e:))