Tegnap délután megint kivittem a gyerekeket a Kelvingrove Park játszóterére. Egy thaiföldi anyuka kisfia folyamatosan körülöttem lebzselt, és kiabálta, hogy "csücsü". Mivel épp egy vonat mászókán ültem, megkérdeztem az anyukát, hogy ez lenne angolul a vonat hangja? Mondta, hogy igen, szóval tegnap megtanultam, hogy a sihuhu angolul csücsü, bár, hogy hogyan kell írni, azt nem tudom:) Az anyukával később jól elbeszélgettem. Teljesen oda volt meg vissza, hogy magyar vagyok, mert nem rég volt Budapesten, de hogy mennyire szép az a város, de a magyar nyelv nagyon nehéz!:) Volt ott egy apuka is, aki a 10 hónapos gyerekével játszott ott. Ő kicsit elképedt mikor válaszoltam a hány évesek a gyerekek kérdésre, gondolom sokalta, hogy 6 éves gyerekem legyen. Bár akár lehetne is.... de vele kivételesen nem közöltem, hogy nem az enyémek, így hozta a helyzet.
A kislány egyre hisztisebb. Kezdik elkényeztetni, ez az érzésem. Hisztizik mindenen, ami nem úgy van , ahogy ő akarja, a szülők meg inkább hagyják legyen az, csak ne hisztizzen.... mostanában reggelente olyan üvöltözéseket levág a semmiért, hogy elképesztő. Főleg persze azért, hogy a mama elmegy itthonról, na de eddig is elment, és eddig nem volt ennyire dráma. Azóta érzékelem ezt, mióta visszajöttünk Magyarországról. Nem tudom mi történt az otthoni három hét alatt... bár ez sok szempontból kérdés, sosem derül ki, de jobb is így:)
Ma zöldborsófőzeléket főztem 1,8 kg borsóból, mert holnap is ezt esszük. Kicsit megszenvedtem vele, nem szoktam ilyen nagy mennyiségben főzni:))) Tegnap meg azelőtt meg sárgaborsó főzeléket ettünk.:)))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.