Életem a Man-szigettől Skóciáig

 Reggel felkeltem időben, megnéztem még egyszer az útvonalat, majd elindultunk a kislánnyal. A metrónál össze kell csukni a babakocsit, bár hozzáteszem kinyitva egyedül nem is tudtam volna átemelni azon a metró lejárón. Ugyanis beteszem a jegyet, akkor fordul egyet a kar, na a babakocsit ott át kellett emelnem, kezemben a gyerekkel. Majd jött a mozgólépcső, és a zsúfolt metró:) Szerencsére átadták nekünk az ülőhelyet, így nem kellett azon aggódnom mikor esünk bele valaki ölébe. A leszállásnál rendes lépcső vezetett felfelé, majd jött a kar, babakocsi emelés gyerekkel...ott volt egy fiatalan nő, aki segített kicsit:) A Jobcentert hamar megtaláltuk, szerencsére nem volt bonyolult. Előbb ott voltunk tíz perccel, és egy emberke bekopogott nekem, hogy hiába nyit 9 órakor az iroda, ha én nem munkára várok, menjek csak:) Egy nagyon kedves hölgy volt az ügyintézőm, akivel rögtön közöltem is, hogy nem Yedi vagyok:)) Megadtam az új címem is, hogy oda küldje majd a levelet. A kislány végig csendben volt:) A hölgy megkérdezte, hogy férjnél vagyok-e, és miután mondtam, hogy nem, a következő kérdés az volt, hogy soha nem is voltam??? Mondom nem, magamban meg mosolyogtam, hogy a kislány sem az enyém, de mivel nem mondtam neki, hogy most dolgozom, így nem is akartam belefolyni a témába. Nagyon egyszerű volt az interjú. Mindent értettem, amit a hölgy kérdezett. Hamar végeztünk, jöhetett a vissza séta, és a metró ugyanúgy. :) Mikor vettem jegyet a visszaútra, a pénztáros férfi közölte csukjam majd össze a babakocsit, mondom persze, de nem tudom, hogy ha nem csukom össze egyedül hogyan cipeltem volna le a gyereket kocsistól, max. ha a fejemre teszem.... Állítólag tán lehet kérni segítséget, de mivel láttam senki sem akarta lábát törni a segítésben, így megoldottam én. :))

Barni épp a Hillhead metrómegállónál dolgozott ma reggel, ahol nekünk le kellett szállni, így az utolsó cipekedést megúsztam, mert segített. :)

Az apuka ma reggel elutazott Budapestre, majd csak vasárnap jön vissza. A kisfiúnak már folyamatosan mondják, hogy jön majd az új lány, én meg hallgathatom vissza ezt a gyerektől napközben. Annyira nem várt helyzetekben közli mindig velem, hogy még meglepődök. Tegnap is mondta, hogy én majd elmegyek, jön az új lány és milyen jó lesz, és hány napig maradok még?? Ezekre inkább nem is reagálok semmit....

Tegnap elkészültek az önéletrajzaim. Lett egy ami szállodába készült, egy kávézós, és egy babysitteres.:) 

Hétvégén beindul a munkakeresés is. Szombaton valószínűleg elmegyek egy szállodába szobalánynak jelentkezni. Vasárnap pedig egy családhoz megyek, akik néha hétvégére, vagy estére keresnek babysittert, és most lesz az első találkozónk. :)