Már egyre kevesebb kedvem van foglalkozni itt bármivel is napközben, de természetesen kitakarítok, ellátom a gyerekeket, de valahogy már lélekben nem itt vagyok. A napok eltelnek, várom, hogy valami történjen.
Kaptam időpontot jövőhét szerdára a NIN interjúra, de sajnos nem mehetek el, mert a szülők nem tudnak akkor napközben hazajönni......apuka kér nekem másik időpontot, kíváncsi leszek mikorra sikerül neki.
Tegnap ahogy Barnihoz mentünk, épp elértünk egy buszt a belvárosban, amikor is az lerobbant. Nem tudta jó ideig újraindítani a sofőr, és 4 utas elkezdett nagyon anyázni a sofőrrel, de egyszerűen nem tudtunk rájönni, hogy miért a sofőr tehet arról, hogy a busz nem megy tovább.....majd jött egy másik, és a sofőr szólt neki, az anyázósokat ne engedje fel, és az utasok elkezdtek felszállni a másik buszra, mire emez is nagy nehezen beindult, így mi kb 5-en utaztunk az emeletes buszon, a mögöttünk jövőn meg gondolom jól elnyomorogtak az emberek:))
Délutánonként mindig elviszem a gyerekeket sétálni, ma reggel a kislányt is kivittem egyedül. Egyébként a kisfiú nem tudom minek a hatására, de egyre nyugodtabban jön haza az iskolából. Már inkább ez a feltűnő. Viszont az iskolatáskája annyira üres, hogy én még ilyet nem láttam:) Egy darab papírt nem tesznek bele a tanítók:) Itt valahogy elég furán működik a rendszer, ugyanis az anyuka nem tudja mi a tanító néni neve... Ja és minibusz viszi ettől a héttől a gyereket, és hozza is haza. Tegnap negyed 1-re pontban már itthon is volt. Szeptember végéig most így félnapos lesz csak a sulija, utána már 3-ig fog tartani, de azt én már nem várom meg velük...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.