HTML

Életem a Man-szigettől Skóciáig

Új életet kezdtem. "Repülök Manchester-be, majd három nap nyaralás után tovább a Man-sziget fővárosába, Douglas-be. Ott fogok élni egy családdal, akik már nagyon várnak. Házvezetőnő és babysitter leszek. Meglátjuk mi sül ki belőle :) " - Ez volt 2010 augusztusában. 9 hónappal később ismét nekivágtam, de most Skócia legnagyobb városa, Glasgow volt a cél. A munkakör eleinte hasonló volt, de később sokminden változott:) Az élet mindig kiszámíthatatlan meglepetéseket tartogat! :)

Friss topikok

  • vegijudit: @H McFly: Igyekszem!:)) Puszi (2012.01.04. 19:20) 160 km/h-ás szél
  • vegijudit: @koffein: Kedves Eszter! Meglepett a leveled, köszönöm, hogy olvasol! Szívesen válaszolok a kérd... (2011.11.13. 20:32) Első torta
  • vegijudit: @C4rt3r: Tak :):))) (2011.10.01. 17:10) Bankszámla
  • vegijudit: @H McFly: Drága Krisztyion! :) Köszönöm a támogatásod!! Próbálok mindennap írni, hogy mi folyik it... (2011.08.18. 00:58) Harc az életben maradásért
  • vegijudit: Szia! Rossz volt a gépem, és legutóbb Anna barátnőmén tudtam csak írni, ez az oka, neki meg angol ... (2011.07.06. 21:46) North Berwick

Linkblog

2011.07.15. 01:48 vegijudit

Eltévedtem

Elmentem ma a gyerekekkel a közeli játszótérre, ahol nagyon felháborodtam, ugyanis egy kutya beszökött oda, és senki nem kergette ki, a gyerekek meg féltek tőle....még jó, hogy körbe van kerítve a játszótér...úgyhogy inkább hazahoztam a kicsiket, és útnak indultunk, elmentünk a Kelvingrove Park játszóterébe. Ott viszont rengeteg ember, főleg gyerek volt, na mondom ez megint kihívás, nehogy eltűnjenek az enyémek, mert az persze nincs körbekerítve. Egyszercsak hallom, hogy mögöttem egy női hang közli "Vigyázz". Hátranézek, és egy számomra ismeretlen magyar nő rám köszönt, hogy szia:), ugyanis hallotta, hogy én is magyarul beszélte. :) Később elcsevegtünk, kiderült skót férje van, nővér, és ő is élt két évet a Man-szigeten, és még a családdal is találkozott egyszer, ahol dolgozom. :) Kicsi a világ:))

Délután voltam a városban. Jöttem már haza busszal, igaz, hogy hosszabb időben, de olcsóbb, na gondoltam ma is azzal jövök. Vártam, hogy egyszercsak jön majd a Kelvingrove hatalmas múzeum, és majd utána leszállok, de az nem jött, hanem inkább hirtelen azon kaptam magam, hogy nagy eséllyel igencsak nem tudom, hogy hol vagyok, sötét is volt már nagyon, és valami aluljárón is átmentünk, na mondom ez nagyon gyanús. Megkérdeztem a buszon egy csajt, hogy hol is vagyunk, és hát közölte, ja azt már rég elhagytuk...de ne aggódjak, szálljak le szemben van buszmegálló, majd jön vusz....oké mondom...a telefonom lemerült, apróm sem volt már, a buszon meg papírpénzzel nem lehet fizetni....mondom ez jól alakul :)) Szerencsére jó vége lett mindennek, ugyanis a buszsofőr felengedett a buszra ingyen, a buszon volt egy srác, aki nem tűnt olyannak, aki esetleg bántana (ugyanis itt azért sok a fura ember:))) és megkértem segítsen. Megmutatta hol kell leszálljak, ő idevalósi, kicsit beszélgettünk is. Nagyot nézett mikor közöltem eltévedtem:)) Majdnem ő ijedt meg:))) Úgyhogy hazaértem, de ilyen ostoba már régen voltam :))) Szerencse, hogy valamit beszélek angolul, mert ha még az sem lett volna, asszem kint alszok az utcán:)) Jaa és a buszsofőr kiszámolta, kb 10 megállóval mentem túl... :))))))))))) Hát nem dicsőség:), de ilyen is van:))

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://vegijudit.blog.hu/api/trackback/id/tr523068796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása