Elmentünk ma Viktorral és Zolival Greenock-ba, egy gyönyörű tengerparti városba, ahol árbócos hajókiállítás volt. Rengeteg hajó, kalózok, matrózok, kapitányok...:)) Mint a filmekben:) Nagyon tetszett, igaz, hogy nehezen ébredtem fel, mert a tegnapi muzsika az ablakom alatt kicsit sokáig tartott....:))) De aztán egy reggeli tejeskávé segített, csak kicsit sokára jutottam hozzá:)) De addig is a fiúk türelmesen viselték a nyüglődésem:)) Az idő változó volt de szerencsére megúsztuk nagyobb zápor nélkül. Később átmentünk egy másik városba, ahol Ádámmal és Gabival találkoztunk, fagyiztunk, sétáltunk egyet.
Szép ez a Skócia. Ahogy haladtunk autóval a tengerpart mellett, figyeltem a nyaralókat, amik gyönyörűek voltak, csak vettük a kanyarokat, belemélyedtem a tájba, és azt gondoltam örülök, hogy itt lehetek, hogy minden rendben, és megtehetem, hogy elmegyek egy napra kirándulni. Olyan helyre, amilyet csak Horvátországban láttam eddig, itt pedig akár minden hétvégén láthatnék.... Teljesen más az élet Magyarországon, és külföldön. Több mindent megengedhet magának az ember, és nem lát annyi keserűséget. Ettől függetlenül nem könnyű belegondolni, hogy távol van a hazájától, és hiába menne haza, az nem lenne megoldás semmire...Nehéz azért...de valahol meg tényleg könnyebb álomra hajtani az embernek a fejét, hogy könnyebb az élet....Lehetne erről filozofálni, de sokan akiket itt megismertem hazamennének, lehet talán mindenki, ha otthon nem ez lenne, ami van, ez a borzasztó...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.