Ma sajnos nem telt nagyon gyorsan el a nap. Eléggé gyötör ez a nátha. :( Takarítottam, és a kislánnyal is foglalkoztam. Délben aludt el, és alig akart felkelni, mire indulnunk kellett. Én is kidőltem egy 20 percre.
Elmentünk az oviba a kisfiúért délután. Természetesen szakadt az eső. Az egyik nagy kereszteződésben pedig egy nagy kamion telibe is kapott minket, tiszta vizesek lettünk. Ez még nagyon kellett...
A kislány mindent a szájába vesz, és nagyon jól tudja már, hogy a kis autókat és hasonló dolgokat nem engedem neki megkóstolni. Ezért azt csinálja, hogy mielőtt a szájába venné, lassan emeli a kezét és figyel engem mikor szólok rá. Én meg természetesen közlöm, hogy nem szabad, és a kis csibész nagyon is érti, tudja, hogy rosszat akar csinálni, ezért is figyel:)))
Jobban fáradt vagyok, mint eddig, de most csak azért, mert gyengébbnek is érzem magam. Viszont az örömmel tölt el, hogy itt teljes értékű munkaerőnek néznek, vagyis dolgozó emberként kezelnek. Megkockáztatom így utólag, az előző helyen igencsak a cseléd, és társalkodónő szerepét töltöttem be egyben. Hihetetlen mekkora különbségek vannak családok között, és főleg mennyit számít, ha az ember ténylegesen szereti a gyerekeit, nem pedig csak koloncként kezeli, és pénzeli, hogy csendben legyen.....Lehetne mesélni:)))), de jobb, hogy a rosszabb helyen kezdtem előbb, hisz így még jobban tudom értékelni a mostanit. :))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.