Ma van Barni névnapja, és nagy meglepetésére, na meg az enyémre is:) Apukám felköszöntötte őt skype-on:))
A nehéz munkanap után ma nokedlit készítettem, és nagyon finom lett. Most csináltam életemben másodjára, és azt kell mondjam, megy ez nekem:) Barni napközben csirkepörköltet főzött, így nagyon finom vacsit ettünk :)
Névnapjára vettem neki egy kis tenyérnyi méretű tortát:)
Furcsa nagyon, hogy egyedül vagyok itthon, de jól elvagyok :) Főleg, hogy fáradtan esek be az ágyba.
Pénteken nagyon bevertem a fejem az utolsó háznál a kád sarkába. Annyira, hogy még most is fáj, ha megnyomom itt a fejem. Ma egész nap pedig a könyökömet vertem be mindenhova. Nem egyszerű ez a takarításos munka. Néha nagy fájdalmakkal jár, a derekamról már nem is beszélve:)
Reggel egy olyan irodában voltunk takarítani, ahol sosem takarítottak még, viszont jó ideje ott dolgoznak az emberek. Katasztrófa volt az egész. Annyira poros volt minden, hogy épphogy hozzáértem a párkányhoz, már fekete is lett a rongy. A mosdóba sem mennék el szívesen, és ételt sem melegítenék ott. Ezek a pakisztáni emberek meg naponta ott dolgoznak, és dolgoztak eddig is. Nemsemmi. A főnök házához járunk hetente takarítani, ott mindig rend és egész nagy tisztaság van. Mondjuk tény, hogy nem a pasi tartja rendben a lakást:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.