Hazaértünk szerencsésen. Ádám kivitt minket a reptérre. Az út unalmas volt, de szerencsére megérkeztünk:))) Nagyon jó itthon lenni. Egy hétig tart csak a pihi, de már most érzem, mintha két életem lenne. Egy Glasgow-ban, egy meg itthon, ami teljesen más. Jó lenne egyszer hazajönni végleg, vagy inkább egy hosszabb időre, de most még nem lehet. Majd meglátjuk hogy alakul az élet.
Puszi mindenkinek, ha visszarepültem folytatom az írást:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.