Életem a Man-szigettől Skóciáig

 Péntek este Viktor eljött értem, és átmentünk Zolihoz, ott volt ugyanis az előparti. Welcome drink-nek kaptam egy kis pálinkát, ami nagyon finom volt, de azt tudni kell, hogy én nem szeretem a pálinkát. Talán életemben ez volt a második, ami ízlett kivételesen:) Voltunk ott páran, beszélgettünk, elvoltunk. Balázs is ott volt, aki az esküvője óta el volt tűnve:) Meg egy lengyel fiú is, aki Zoli munkatársa, vele sikerült angolul elbeszélgetnem, egészen normális volt, amíg nem kezdett el jobban inni:) 9-re bementünk a városba, mert a szórakozó helyen le volt foglalva az asztal, meg sokan (többek között én is) dolgoztak másnap, így reggelig amúgy sem akartunk maradni. A városban kicsit táncoltunk, próbáltuk elfeledni a hétköznapokat:) Este 11 körül pedig hazaindultunk, de addigra már jó páran megelőztek ezzel bennünket.

Szombaton végig dolgoztam. Reggeltől fél 4-ig a munkahelyen, 5-től pedig Ilonánál vigyáztam a gyerekekre este 11-ig. Visszafelé olyan szerencsétlen voltam, hogy hiába vártam nem jött az utolsó busz, és taxival kellett hazamenjek. Oda is lett az este keresett fizetésem negyede. Nem voltam nagyon feldobva tőle. Viszont ma is dolgoztam, és találtam 5 fontot az egyik szobában:) Így a fél taxi árát visszakaptam:))

Egész szombat este tűzijáték volt a városban mindenfele. Én csak az ablakból láttam messziről, miközben a gyerekekre vigyáztam, de Anna szerint ez lesz egész évben. Sokan vesznek petárdát, és bohóckodnak vele.

A gyerekek nagyon szófogadóan Ilonánál. Ha eléjük teszem az ételt, esznek, ha kérdezem játsszunk-e, akkor játék következik, ha beteszem őket az ágyba, rögtön tudják, hogy aludni kell:))) Nem tudom milyen módszerrel nevelik őket, de nagyon szimpatikus, hogy ilyen jól neveltek:))

Két napja annyira hideg van itt, hogy ma már felvettem a téli kabátot. Mintha már fagyni is kezdene, rettenetes! 

Ma, mivel vasárnap volt, ilyenkor mindig nehéz a nap a munkahelyen, mivel sokan hétvégén költöznek ki a szállodából. Ma 20 szobát kaptam, mindegyikben mindent meg kellett csinálni, ágyhúzás, szoba, és fürdő takarítás. Az egyik főnököm még egy hónapja azt mondta, hogy neki 20 perc egy szoba rendberakása. Vagyis egy óra alatt 3 szoba készül el. Ezt már én is meg tudom csinálni, mindig figyelem is az időt. Viszont, mivel 6 órát dolgozom, így abba 18 szoba fér csak bele, tehát mondhatják nekem, hogy "lassú" vagyok, ha az életem múlna rajta, sem tudnám gyorsabban megcsinálni. Van amikor meg nem tetszik nekik az ágyhúzásom. Megmondanám szívesen, hogy el lehet dönteni, vagy szépen, precízen és normális tempóban dolgozom, vagy gyorsan és kapkodva. Nem tudom a többiek mit hagynak el, mit nem csinálnak meg, de fura nekem, hogy mindenki hamarabb végez mint én, szerintem vagy nem kapnak annyi szobát, vagy lóhalálában dolgoznak, mint a nemnormálisok. Furcsák ezek a lengyelek, ahogy vannak, egyre jobban erre kezdek rájönni. 

Egyik szegény munkatársamat egy nagy rakás emberi ürülék várta az egyik fürdőszoba zuhanyzójában. Valószínűleg nem volt tőle boldog.....én nem tudom mit csináltam volna...Így is elég, hogy mindenféle, néha gusztustalan szemeteket kell összeszedjek, meg vakarjam a wc-t, nem hogy még lapátoljak is más után...azért döbbenet, hogy milyen emberek vannak. Szállodára van pénze, de esze nincs, hogy a wc-be tojjon, ne mellé két lépéssel. Nem is értem miért lehetett az kényelmesebb:))))

Ja azt még nem is írtam, hogy van egy ember, aki már több, mint egy hónapja ott lakik a második emeleten, és sosem kér szobaszervízt. Nagyon kedvelem emiatt, ha épp azt az emeletet kapom. Viszont lehet jobban megérné már albit keresnie, el sem tudom képzelni mit keres ott ennyi ideje:)))