Életem a Man-szigettől Skóciáig

 Tegnap munka után próbáltam kicsit tornáztatni a derekam, de eléggé fájdalmas volt. Viszont ettől függetlenül nagyon szép estém volt Barnival. Elmentünk megnézni a katedrálist éjszaka kivilágítva. Nagyon szép :)

Ma megint dolgoztam, de éreztem, hogy lassabb vagyok, küzdök a derékfájdalmaimmal:) Mondtam is a főnökeimnek, hogy ma nem tudok nagyon "faster" lenni (mindig ez az egyik mániája, hogy ezt hajtogatja "gyorsabban" :))) 

Amúgy ma beszélgettem Aleksandrával, akivel egy szekrényem van. Nagyon kedves, alig beszél angolul, de jól megértjük egymást. Mondta is, hogy kibeszélnek engem a többiek, és hogy jobb is, hogy nem értek semmit. Jót nevettem, ugyanis ilyen dolgokat beszélnek rólam, hogy nem jó oldalával teszem a párnahuzatot a trolira, amit húzogatunk magunkkal minden nap. Na hát ez ki a fenét érdekel, hogy milyen irányban áll a párnahuzat. Álljon akkor jól, ha rajta van a párnán :)) Annyira idióták. Illetve inkább szomorú, hogy nekik ez a fontos:) Szegényes lehet az életük, hogy ez a legfontosabb nekik :)) De tudom, hogy mivel nem beszélnek angolul, számukra igencsak ez a lehetőség van csak, hogy itt maradjanak dolgozni.....:)) Viszont Sandra azt is mondta, hogy novemberben fel fog mondani, és hazaköltözik Lengyelországba. Hát reméljük én is találok jövőre valami jobb állást, amire nem megy rá a derekam. Ugyanis elég nevetséges, hogy az ágyhúzásos munkától alig bírok menni :)))) Úgyhogy nem egy nagy élmény ez a szobalánykodás, meg hát beszélni is mit lehet róla? Kit érdekel, hogy találtam ma egy rózsaszín átlátszó szoknyát, meg hosszú rózsaszín vastag zoknit hozzá:)))) Mondjuk az inkább sajnálatos, hogy tömegével dobom ki a teli üveg vodkát, és más alkoholokat....:)

Ma délután örülök, hogy hazaértem:) Fekszem, hátha reggelre jobb lesz a derekam:) Még 3 napot jó lenne ha kibírna, de még jobb lenne, ha rendbe jönne hamar:)