Tegnap este megváltam a drága kicsi kocsimtól. Nehéz szívvel tettem. Sosem volt még autóm ezelőtt, és ki tudja, hogy mikor lesz legközelebb...
Tegnap összepakoltunk, kitakarítottuk még amit kellett. Ma elintéztük a banki ügyeket. Végül 4 nagy bőrönddel és két kicsivel utazunk haza. Pár ruhát, és pár dolgot, amitől meg lehetett válni, azt meg is tettük. Könyveket beadtuk a charity-be, majd hátha valakinek megtetszik és akar még olvasni belőle. :) Kinyomtattuk a jegyeinket holnapra. Az ágyneműt, egy hátitáskát, és egy képet átvittünk Attilához, aki megy majd haza valamikor egy éven belül kocsival, és ő elhozza nekünk. Ma este még Ádámék utoljára elvittek minket étterembe, ahol nagyon finomat ettünk! A hely pedig gyönyörű volt:)
Sosem bánom meg, hogy elindultam külföldre, rengeteg mindent kaptam itt. Világot láttam, más életstílusokat tapasztaltam, volt saját autóm, normálisan élhettem a végére már, igaz, hogy nem álmaim munkájával, de valamit valamiért. Emellett nem utolsó sorban Barni is nagy ajándék nekem:) Sok szép helyre eljutottam. :))
Most vár egy új élet, egy új helyen, új kihívásokkal. :))
Mindenkinek köszönöm, aki olvasott, aki kitartott mellettem, és biztatott. Nem volt egy könnyű két év, de most egy újabb időszámítás kezdődik....:)))) Holnap reggel Ádám kivisz minket a reptérre, és indulunk is HAZA:))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.